Tetőfólia
Elérkeztünk a mai blogbejegyzésünk kulcstémájához, a tetőfóliákhoz. Definíciója szerint megvédi a ház szerkezetét az időjárási viszontagságaitól legyen az hó, eső, jég, illetve ugyan nem időjárási jelenség, de azok következtében keletkező penésztől is. Típusai szerint megkülönböztetünk párazárót, párafékezőt és páraáteresztőt. Tulajdonságai alapján lehetnek hővisszaverőek vagy hőt nem vissza verőek. Amikor tetőfokiakról beszélünk láthatjuk, hogy a piacon az árak és a típusok nagyon eltérnek. Nem biztos, hogy a legdrágább mindig a legjobb megoldás számunkra. Törekedünk kell arra, hogy magunknak megtaláljuk a legjobb ár-érték arányú terméket. A jól megválasztott tetőfólia több évtizedig is betölti és ellátja funkcióját, ellenkező esetben, ha rosszul választunk, akkor pár év után cserélhetjük le az egészet. A tetőfólia feladata, hogy a vizet és az esőt elvezesse ezáltal megvédje a belső szigetelést a károsodástól. Elősegíti a tetőtér kiszellőzését, ha ez nem történik meg és a nedvesség nem távozik a tetőfólián keresztül, akkor fennáll a penészedés veszélye. A penész élettanilag veszélyes lehet az emberekre, ezért nagyon fontos a megfelelő tetőfólia kiválasztása. Érdekesség, hogy a tetőfólia nem egy régóta alkalmazott technológia. Körülbelül 20 évvel ezelőtt kezdték rendszeresen alkalmazni. Ez leginkább annak köszönhető, hogy egyre elterjedtebb lett a tetőterek beépítése.
Amikor tetőfóliát választunk akkor érdemes pár szempontot figyelembe vennünk annak érdekében, hogy a mi szükségleteinknek teljesen megfeleljen. Az egyik a tető hajlásszöge. A hajlásszögről az előző blogban már részletesen írtunk, de röviden az a lényege, hogy ez az szög, amivel a tető eltér a vízszintestől. Ez sok mindent befolyásol, hiszen ezekre a tetőkre más hajlásszögben érkeznek a napsugarak, így nem elhanyagolható, hogy milyen fóliát választunk. Minden gyártó tesz javaslatot a tetőfóliájára, hogy milyen hajlásszögű tetőre alkalmazható. Ezeket érdemes mindig áttanulmányozni annak érdekében, hogy tisztába legyünk a tetőfóliák tulajdonságaival. Kockázati tényezők között említhetjük a külső időjárási körülményeket. Ezért amikor tetőfóliát választunk meg kell vizsgálnunk milyen hatások érik. Sok napsütés? Esetleg szeles idő? Nagy mennyiségű csapadék? Ezekkel fontos tisztábban lennünk, amikor keressük az ideális tetőfóliát. Fontos még, hogy milyen területen szeretnénk felhasználni a tetőfóliát. Mikor tetőfóliát választunk, alapvető szempont, hogy legyen magas szakítószilárdságú, ellenálljon a magas hőnek és UV-nek. Felmerülhet a kérdés, hogy ezek miért lényeges tényezők egy tetőfóliánál. A minél nagyobb szilárdság azt jelenti, hogy a fólia annál hosszabb élettartammal rendelkezik, minél nagyobb ez a szám. Ezért ajánlott legalább 100g/m2 értékkel rendelkező felettit vásárolni. Ezek tartósabbak és erősebbek. A hőállóság azért fontos, mert nyáron a napsugarak ereje roncsolni tudja a tetőfólia szerkezetét. Az UV sugárzásnak történő ellenállás akkor fontos, amikor a fóliázás és a tetőfedő anyag felhelyezése között pár nap, hét telik el. Ilyenkor nem mindegy, hogy mennyi ideig éri a fedetlen tetőt a napsugárzás. Fontos megemlíteni, hogy amennyiben beázunk akkor a tetőfólia valamennyire képes elvezetni és megtartani a vizet addig, amíg nem orvosoljuk a problémát. Azonban, ha ez nem történik meg akkor már a korábban fentebb említett eset vagyis a penészedés állhat elő, rosszabb esetben a víz beszivároghat a szarufákba, ami korhadáshoz vezethet. Meg kell említeni a porhó elleni védelmet. Az tapasztalható, hogy Magyarországon ma már egyre kevesebbet esik a hó, viszont, ha porhó esik és emellett a szél is fúj akkor könnyen találkozhatunk a hóval a padlásunkon, ha nem védekezünk ellene megfelelően kiválasztott tetőfóliával.
Párazáró vagy páraáteresztő fólia?
Amikor az ember tetőfóliákat keres szinte megkerülhetetlenül belefut a párazáró és páraáteresztő fogalmakba. Sajnos kevés helyen található egyszerű leírás arról, hogy melyik fóliának milyen tulajdonságai vannak, illetve melyiket milyen helyeken alkalmazzuk. Most szeretnénk nektek egyszerűen bemutatni, hogy mi a különbség és a hasonlóság a párazáró és páraáteresztő fóliák között azért, hogy amikor vásároltok, már pontosan tudjátok nektek milyen fajtára van szükségetek.
Párazáró fólia
A párazáró fólia alapvető feladata, hogy teljes mértékben megakadályozza, hogy bármilyen fajta nedvesség bejusson a tetőtér területére. A lélegzés, főzés, vasalás következtében keletkezett pára bejuthat a falakban és ott lecsapódást okozhat. Ez ellen is védelmet biztosít a párazáró fólia. Az ilyen fóliákkal ellátott helyiséget gyakrabban kell szellőztetni, mert a páralecsapódás végett penészedés jelentkezhet. A párazáró tetőfóliák általában polietilén vagy polipropilén anyagból készülnek és hálóerősítéssel látják el őket. A párazáró fóliáknál két tulajdonságot mindenképpen ki kell emelni. Az egyik a vastagsága. Ez adja meg tartósságát és a szegállóságát. A másik fontos érték az az Sd. Ennek s száma adja meg a párazáró és páraáteresztő fóliáknál a páraáteresztő képességét (ez mindkét fólia esetében nagyon fontos tulajdonság). A párazáró fóliák súlya általában 90 -140 g/m2 között mozog, az Sd értékük 3 m és 10 m között vannak. A párazáró fóliákat csak olyan területeken lehet használni, amik fűtetlenek és lakatlanok. Ilyen terek a nem beépített padlásterek vagy a lakatlan lakások. Régebben még olyan szarufák között is alkalmazták, ahol a szigetelőanyag nem teljesen tölti ki a szarufák közötti részt. Azonban a modern energetikai törvények miatt ezeket a megoldások már nem engedélyezettek, így ma már ilyen kivitelezés nem elfogadott. Párazáró fólia rögzítése történhet szeggel vagy ragasztóval. A felhelyezésnél fontos figyelni arra, hogy takarásba rakjuk fel a párazáró fóliát. Egyes fóliákat már úgy értékesítenek, hogy ragasztócsíkkal vannak ellátva, ezzel megkönnyítve a felrakását.
Páraáteresztő fólia
Most, hogy átnéztük mire is jó a párazáró fólia, térjünk is át a kvázi „ikertestvérére” a páraáteresztő fóliára. Vegyük is végig milyen tulajdonságai vannak. Általában három fajta alapanyagból állnak: polipropilénből, szövetből és fóliából. Ezek műgyantával vannak összepréselve. Ilyenkor a középső fóliaréteg a páraáteresztő membrán szerepét tölti be. Egyes gyártóknál lehet hőtükrös verziót kapni. Súlyuk 95 g/m2 és 175 g/m2 között mozog. Az Sd értékük 0,02 és 0,05 m. Azok a fóliák nevezhetők páraáteresztőnek, amelyeknek az Sd értéke 0,05 m, az ennél nagyobbak már párazárók. Kialakításukban erősebbek, mint a párazárók, így tartósabbak és a szegezésnek is jobban ellenállnak. Egy jól kiválasztott fólia több évtizedig is tökéletesen ellátja a feladatát. A páraáteresztő tetőfóliát olyan területeken használjuk jellemzően, amikor a tetőtér be van építve és életvitelszerűen használják azt. Lényege, hogy a belső tér páratartalma, ki tudjon jutni a külső térbe. Felhelyezése hasonlóan történik, mint a párazárónak, vagyis szegeléssel, ragasztással vagy már előre a fóliára gyártott ragasztócsíkokkal. Ahogy fentebb is említettük a páraáteresztő erősebb mint, a párazáró verzió, így a szegezéssel nem kell annyira vigyáznunk. Itt is fontos, hogy a fólia fedésben kerüljön fel a kívánt felületre.
Tetőszellőztetés
Talán sokan nem is gondolnak bele abba, hogy mekkora jelentősége van a megfelelően átszellőztetett tetőnek. A nem megfelelően kialakított szellőzőrendszer hiányában a tetőtér túlzottan felmelegszik, a fedőanyag (betoncserép, kerámiacserép, zsindely, pala) alatti terület nem szárad ki, a pára ott csapódik le, így könnyedén elkezdődhet a gombásodás és a korhadás, valamint megjelenhetnek a moha foltok. Azért, hogy a fenti problémákat elkerüljük, a következő eszközöket szükséges használni: kúpalátét, lezárófésű, szellőzőszalag, szellőzőcserép. Nézzük is egyesével ezeket a tetőkiegészítőket, hogy mit hogyan és mire használunk.
Kúpalátét
Mielőtt rátérünk arra mi az a kúpalátét, először fontos tisztáznunk, hogy mi a felhasználás helye, vagyis a tetőgerinc. Tetőgerincnek azt a részt nevezzük, ahol két tetősík találkozik egymással. A teljes tetőszerkezet talán legkényesebb pontja ez. A rosszul megtervezett és kivitelezett tetőgerinc rövidtávon beázáshoz vezethet. A kúpcserép alá kúpalátétet kell helyezni, ami csatlakozik mindkét tetősíkhoz és ez biztosítja a vízzáróságot. Gerinccseréppel fedjük le azokat az éleket, amik a tetősíkok találkozásánál jönnek létre. Gerinccserép lezárókkal zárjuk le a kezdő és végpontokat a gerincen. A kúpalátétet akár több néven is ismerhetitek, mint például taréjgerinc vagy élgerinc. Ezek UV-lakkal bevont, általában alumíniumból készült szalagok. A két oldalsó része hullámosított, ami igazodik a tetőcserép vonalaihoz. Ezek öntapadó ragasztócsíkkal vannak ellátva, amivel fel tudjuk ragasztani a tetősíkokra. Feladata, hogy megfelelően biztosítsa a vízzárást és ideális legyen a páraáteresztés és szellőzés.
Lezárófésű
A tetőszellőztetés egy másik megkerülhetetlen eszköze a lezárófésű. Ez is, hasonlóan a kúpalátéthez és a tetőfóliához nem régóta alkalmazott az építőiparban, viszont nagyon gyorsan a tetőszerkezetek egyik elengedhetetlen kelléke lett. A lezárófésű általában PVC-ből, vagyis műanyagból van, ami ellenáll a külső időjárási tényezőknek. A lezárófésűket minden esetben az eresz vonalában kell beépíteni. Az úgynevezett fésűs elemek feladata, hogy kövesse a cserép alsó vonalai által kirajzolt hullámot, így be tudják engedni a friss levegőt és kiengedni a cserép alatt felgyülemlett meleg levegőt. Az elsődleges feladata tehát a tetőfedő anyag alatti rész kiszellőztetése. Emellett megakadályozza, hogy a nagyobb bogarak és madarak bejussanak a tető alá és fészket építsenek. Anyaga rugalmas és könnyű, a rögzítése történhet szegezéssel és csavarozással. Körülbelül 20 centiméterenként kell felfogatni a lezárófésűt, vagyis öt ponton méterenként.
Szellőzőszalag
A szellőzőszalag funkcióját tekintve teljesen ugyanaz, mint a lezárófésű, viszont teljesen más a kialakítása, így másféleképpen is nyújt védelmet a bogarakkal és madarakkal szemben. Nézzük is a különbségeket. A szellőzőszalag tekercses kialakításban kapható, vagyis annyit tudunk levágni belőle, ami nekünk éppen szükséges, szemben a lezárófésűkkel, amik általában 1 méteresek. Ebből is tudunk kedvünkre vágni, azonban ilyenkor elkerülhetetlen, hogy valamilyen formában a függőlegesen álló fésűk ne sérüljenek. A szellőzőszalag az eresz vonalában van rögzítve a tetőlécre ugyan úgy, mint a lezárófésű. A légréseket védi a madarak és a kisállatok bejutásától, egyben biztosítja a levegő cseréjét, szellőzését. Itt is elmondható, hogy könnyű PVC az anyaga, szegezéssel és csavarozással lehet rögzíteni.
Szellőzőcserép
Elérkeztünk a tetőszellőzés legfontosabb eszközéhez, a szellőzőcseréphez. Vegyük sorra miért fontos a szellőzőcserép és ezáltal maga a tetőtér kiszellőztetése. Függetlenül attól, hogy be van-e építve a tetőtér és életvitelszerűen használjuk vagy nincs beépítve és csak tárolásra használjuk, nagyon fontos, hogy a fedőanyag és fólia közötti párát, vizet kiszellőztessük az adott helyiségből. Ebben segít bennünket a szellőzőcserép. Ne feledjük, hogy a nyári hónapokban is nagy jelentőségük van, hiszen ez (és a fent említett többi kiegészítő) elősegíti, hogy a felmelegedett forró levegő távozzon, így nem kell olyan mértkében használnunk a légkondicionálót, mindez azt jelenti, hogy a rezsi költségeket is csökkenteni tudjuk. A szellőzőcserepeket a gerinctől számított második sorba a legajánlottabb felhelyezni. Sokan aggódnak attól, hogy házuk esztétikáján ront, ha szellőző cserepet raknak tetőszerkezetükre. Azonban a gyártók egyre, jobban törekednek arra, hogy minél szebb és esztétikusabb szellőző cserepet gyártsanak. Arra vonatkozóan, hogy a teljes tetőfelületünk hány darab szellőzőcserepet igényel, a gyártók információs felületein kaphatunk információt, mert ez tetőcserép típusonként eltérő lehet.
Összegzés
Mint a fent leírtakból jól látható, ma már egy jól megtervezett és kivitelezett tetőszerkezetnek jóval több funkciója van, mint 50-60 évvel ezelőtt. A hang- és hőszigetelés, a szellőztetés és a meleg elleni védelem is kulcsfontosságú. Egy jól kivitelezett tetőszerkezettel a mai rezsi árak mellett számolva rengeteget tudunk spórolni. Sokan azért nem vágnak bele egy tetőfelújtásba, mivel nagyon sokalják az ezzel járó költségeket. Való igaz, egy tetőszerkezet csere nem mindennapos, viszont, abból az aspektusból vizsgálódva, hogy a hosszú évek alatt mennyivel többet fizetünk egy nem modern tetőszerkezet miatt a rezsiért akkor lehet, hogy a felújítás költsége komplexen vizsgálódva alacsonyabb. A modern tetők tervezésénél már figyelembe kell venni, hogy be lesz-e építve vagy sem, ettől is függ, hogy párazáró vagy páraáteresztő tetőfóliát válasszunk. Láthatjuk, hogy teljes mértékben az egyéni preferencia kérdése, hogy milyen tetőfóliát szükséges választanunk. Bemutattuk nektek, hogy milyen elemeket szükséges használnunk ahhoz, hogy tökéletes legyen a tetőszellőztetés. Ez ma már nem egy elhanyagolható dolog, hiszen ezzel a kis aprósággal is jelentősen tudjuk csökkenteni rezsi költségeinket.
Amennyiben elgondolkodtatok a tetőfelújításon, akkor javasoljuk, hogy látogassatok el az ekomplex.hu weboldalunkra, ahol tetőkiegészítők széles választékából tudtok válogatni. Olvassátok el legutóbbi blogbejegyzésünket, amiben részletekbe menően bemutattuk nektek, milyen tetőfedő anyagok vannak a piacon és ezeknek milyen negatív és pozitív tulajdonságokkal rendelkeznek.
Abban az estben, ha érdekelnek a felújítással és építkezéssel kapcsolatos blogcikkek, akkor javasoljuk, hogy kövessetek minket a Facebookon, ahol folyamatosan értesülni tudtok a legújabb híreinkről.
